London és Brüsszel szemrehányásokat tesz egymásnak. Azt vetik egymás szemére, hogy kölcsönösen aláássák az EU-ból történt kilépésre vonatkozó és a húsvét-pénteki megegyezéseket (észak-írországi békeszerződés, melyet 1998-ban húsvét-pénteken írtak alá, ezért húsvét-pénteki megegyezések – fordítói magyarázat). Még az amerikai elnök Joe Biden is közbelép.
Ha az amerikai elnök Joe Biden pénteken a G7-csúcstalálkozóra Nagy-Britanniába érkezik, találkozását Boris Johnson brit miniszterelnökkel valószínűleg arra is fel fogja használni, hogy megvitassa vele az EU-ból való kilépés következményeit. Az ír származású köztudottan Brexit-ellenes Biden érezhetően az EU-tagállam Írországgal szimpatizál, de legutóbb még ő is arra figyelmeztette az EU-t, hogy a brit sziget és észak-írország közötti határátkelések esetében több gyakorlatiassággal járjon el. A téma az utóbbi napokban ismét meglehetősen heves vita tárgyává vált a brit kormány és az Európai Bizottság között – fenyegetőzésekkel és figyelmeztetésekkel fűszerezve mindkét oldalon.
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság helyettes elnöke, szerdán hivatalos megbeszéléseket fog tartani Londonban. Nemrég támadó hangvételben nyilatkozott az EU-val szemben kritikus beállítottságú Daily Telegraph című lapban: “Amennyiben az Egyesült Királyság az elkövetkező hetekben további egyoldalú lépéseket tesz, az EU nem fog habozni, hogy gyorsan, keményen és konzekvensen reagáljon ezekre azzal a céllal, hogy biztosítsa, hogy az Egyesült Királyság betartsa a nemzetközi kötelességeit”, írta Šefčovič egy hozzászólásában.
A londoni kormány azonnal reagált. George Eustice mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter kedden az EU szemére vetette, hogy nem tesz komolyan vehető erőfeszítéseket abban az irányban, hogy a Brexit-szerződést “munkaképes” formában megvalósítsa és a közös megegyezésben szereplő “Észak-Írország szabad hozzáférését az árucikkekhez” biztosítsa. “Nappali fénynél megvizsgálva fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon tényleg értelmes dolog-e megtiltani az olyan kolbász és a csirkeaprólék eladását, amit Nagy-Britanniában állítottak elő és valahol Észak-Írországban akarnak eladni – ez vitathatatlanul hülyeség.”
A Brexit-szerződés észak-ír protokollja bizonyos határidőket ír elő, mialatt a különféle termékek még egy ideig korlátozás nélkül léphetik át az új árucikkekre vonatkozó határt Észak-Írország és Nagy-Britannia között. Amikor a sok mezőgazdasági termékre és a postai csomagokra vonatkozó határidőnek március végén el kellett volna jönnie, London egyoldalúan meghosszabbította a kivételes szabályzatot októberig. Erre Brüsszel jogi lépéseket eszközölt. A további olyan jellegű termékekre vonatkozó határidő, melyek különösen a grillszezonban keresettek, mint például a virsli, júniusban jár le. London az utóbbi napokban a nyilvánosság előtt játszott el azzal a kérdéssel, hogy ezt a határidőt is meghosszabbítaná egyoldalúan, amennyiben nem sikerül előbb megegyezésre jutni az EU-val.
Amerika a békeszerződés betartását biztosító hatalom
Brüsszelben a szerződés további megsértésétől tartanak és az EU-belpiac védelmével érvelnek – Észak-Írország a Brexit óta a brit vámunióhoz tartozik, de továbbra is az EU-belpiac tagja maradt. Az Európai Bizottság azt is London szemére veti, hogy a megegyezések ellenére vámügyi adatokat tart vissza és nem épített fel konkrét fizikai értelemben vett ellenőrzési pontokat. A brit kormány ezzel szemben a saját országában történő szabad áruforgalom biztosítására hivatkozik és a szerződés rugalmasabb megvalósítására törekszik, többek között az ellenőrzési folyamat digitalizálására.
David Frost, Boris Johnson közvetítője – időközben miniszteri rangban – nemrég “jogi puritanizmust” vetett az EU szemére és azt kérte, hogy ehelyett inkább a “józan emberi észt” használják. London leginkább amiatt aggódik, hogy az ellátásban jelentkező hiányosságok a feszült hangulatot Észak-Írországban még jobban feltüzelhetik. Júliusban, akárcsak minden évben, az Unionisták és a Nacionalisták nagy felvonulásai várhatóak – egy tradíció, mely az erőszakra való hajlamot gyakran megnöveli. A Brexit már követelt egy politikai áldozatot. Arlene Fostert, a “Democratic Unionist Party” elnökét, a pártja visszalépésre kényszerítette. A hónap végén miniszterelnöki posztját is elhagyja. Státuszát a helyi politikus Paul Givan fogja elfoglalni.
Az észak-ír gazdaság ezzel szemben azért könyörög, hogy fejezzék be a kölcsönös hibáztatásokat és találjanak gyakorlatias megoldásokat. London és Brüsszel nem csak az EU-ból történt kilépésre vonatkozó megegyezés kétes értelmezését veti egymás szemére, hanem azt is, hogy aláássák az 1998-as évi észak-ír békeszerződést. Ez nem könnyít a helyzeten Biden számára, aki Amerika “törhetetlen” támogatását a húsvét-pénteki megegyezéssel kapcsolatban újra és újra kiemelte. Az Egyesült Államok a békeszerződés betartását biztosító hatalom. Nemrég 25 demokrata és köztársasági tag a Kongresszus mindkét házából arra szólította fel az elnököt, hogy nevezzen ki egy különleges megbízottat az észak-ír kérdésben azzal a céllal, hogy “a békére irányuló törekvéseket támogassa a nehéz időkben”.
Forrás: www.faz.net