Nagy dolgokra készülnek: Boris Johnson és Joe Biden a feleségeikkel csütörtökön Cornwallban
Boris Johnson Joe Bidennel a G7-csúcstalálkozón egy új az Atlanti óceánt átívelő korszakot akar megalapozni. A találkozó előtt mindketten oltóanyagra vonatkozó ígéreteket tettek szegényebb országoknak. Jelenleg a csoport többi tagja lépéskényszerben van.
Mikor Angela Merkel pénteken megérkezett a cornwalli repülőtérre és a repülőgép lépcsőjéről a kifutópályára lépett, az üdvözlő bizottság sorfalának minden tagja kezet akart fogni vele. A kancellár ezt oly módon kerülte el, hogy egy üdvözlő gesztus után mindenkinek barátságosan biccentett. Bár a friss levegőn tartózkodtak, maszkot viselt, miközben a vendéglátók arcukat szabadon hagyták. Ez csak annak a különbségnek volt egy aprócska szimbóluma, ahogy a G7 tagjai a koronavírus-pandémiával bánnak.
Ez nem fog könnyíteni a szándékon, hogy az eljövendő napokban közös stratégiát dolgozzanak ki, legalábbis a nemzetközi oltási kampányt illetően. A cél viszont világos: A G7 jelezni akarja cselekvőképességét és az oltásra vonatkozó nemzetközi diplomácia terén bizonyítani, hogy a «Nyugatra» ezúttal is lehet számítani.
A vendéglátó Boris Johnson már a csúcstalálkozó hivatalos kezdete előtt bejelentette százmillió adag oltóanyag beszerzését azzal a céllal, hogy továbbadja egyes szegényebb országoknak. Joe Biden, a nagyjából ötször akkora Amerika elnöke, Cornwallban röviddel azelőtt 500 millió adag oltóanyag elajándékozását hozta nyilvánosságra. Így a klub többi tagja lépéskényszerben van.
Johnson egy hozzászólásában az FAZ-nek arról a célról beszélt, hogy a jövő év végéig egy milliárd adagot állítsanak rendelkezésre. Ezt akkor érhetnék el, ha Japán, Kanada, Franciaország, Olaszország és Németország hasonló ígéretekkel hozakodna elő, mint Nagy-Britannia és Amerika.
Merkel örül Bidennek
Néha az időzítés szabja meg egy konferencia dinamikáját. Az, hogy Johnsonnak sikerült Bident egy nappal a többi tag elött üdvözölnie Nagy-Britanniában, nem csak azt a lehetőséget adta meg, hogy idejekorán uralja a vezércikkeket. Akaratlanul is az volt a benyomás, mintha a nyugati világ két tradicionális vezető hatalma akarta volna meghatározni a találkozó kereteit.
Johnson ennek érdekében mélyen belenyúlt a történelem kincsesdobozába. Közte és Biden között nem kevesebb, mint egy «új Atlantik-Charta» kerül megállapodásra, mondta csütörtökön. Az eredeti nyolcvan évvel korábbról származik, mikor Winston Churchill és Franklin D. Roosevelt a háború második évének végén «egy jobb világ reményében» közös alapelveket dolgozott ki.
Manapság a kihívások nagyon más jellegűek, de nem kevésbé félelmet keltőek, mondta Johnson. A pandémia legyőzése és a világ gazdaságának felépülése a tét. De a nyugati világ ismételt megerősödésére is törekszenek, egy közös stratégia, hogy szembe szállhassanak az egyre fenyegetőbben fellépő tekintélyelvű országokkal – hogy egy „attraktív ajánlatot” állíthassanak velük szembe, ahogy a Merkel utazását megelőző napon a német kancellári hivatalban fogalmaztak.
A német kancellár eközben első találkozásának örült az új amerikai elnökkel. Az elnök az értékeken alapuló többoldalúságnak azt a hitvallását reprezentálja, „ami nálunk hiányzott”, mondta pénteken Merkel.
Szombaton leginkább a geopolitikai eltolódások kerülnek megbeszélésre, mindenekelőtt Kína és Oroszország szerepe. Johnson további vendégként Dél-Korea és Dél-Afrika elnökét, valamint Ausztrália és India kormányfőit is meghívta; Narendra Modi viszont az országában lévő feszült koronavírus-helyzet miatt csak digitális kapcsolat útján vesz részt a megbeszélésen. Az, hogy a zárónyilatkozatban több is felmerül-e, mint néhány szándéknyilatkozat a demokráciák pontosabb egyeztetésével kapcsolatban, vasárnap fog kiderülni, amikor a csúcstalálkozó befejeződik.
Kína miatt első szakadások fenyegetnek
A szakemberek a G7 újra felfedezett közös vonásai mögött a Trump-évek után azonban szakadásokat is felismernek. Miközben leginkább Washington az, aki a Kínáról történő leválást szorgalmazza, az EU legtöbb országa problémát lát a kemény fellépésben Pekinggel szemben. Nagy-Britannia ingadozik, de inkább az Egyesült Államok felé hajlik.
Egy hasonló, bár kissé más jellegű felállás figyelhető meg a nyugati politikában Oroszországgal szemben is. Az európai állam- és kormányfők a Carbis Bay nevű fürdőhelyen töltendő napokat arra fogják használni, hogy álláspontjukat közöljék Bidennel, mielőtt a jövő héten találkozna Wladimir Putin orosz elnökkel Genfben.
Az egészségpolitikával és a klímavédelemmel kapcsolatos tanácskozáson az államfőket két előkelő vendég fogja inspirálni. Az amerikai filantróp Melinda Gates és a brit környezetvédő David Attenborough is megérkezett ebből az alkalomból.
Néhányan még a trónörökös Charles-t is ideszámítanák, aki a vendégeket péntek este – édesanyjával, a királynővel, és fiával, William-mel együtt – az „Eden Projekt”-ben akarta üdvözölni, egy botanikus kertben, nem messze a konferencia szállodájától. A királynő Joe Bidennel még egyszer találkozni fog vasárnap a Windsor Castle-ben egy kétoldalú megbeszélésen.
Forrás: faz.net