Jövőre robusztus, de az eddiginél valamivel lassabb növekedést vár tevékenységi területén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet őszi előrejelzése az idei év egészére 2,8 százalékos, 2025-re 3,5 százalékos átlagos növekedést valószínűsít a bank működési térségében.
Ezek 0,2, illetve 0,1 százalékponttal alacsonyabb prognózisok az előző, májusban kiadott jelentésnél.
A változtatást mindenekelőtt a fejlett európai gazdaságok gyengébb kilátásaival és a közel-keleti konfliktussal – az egyidejű gázai és libanoni háborúval – indokolta az EBRD, de az okok között felsorolta a kazahsztáni és az üzbegisztáni bányászati ágazatok stagnálását, valamint a Marokkót és Tunéziát sújtó aszályokat is.
Az EBRD az idén másodszor csökkentette a tevékenységi gazdaságaira szóló előrejelzését.
Tavaszi prognózisában a bank a tavalyi 2,6 százalék után 2024-re 3 százalékos, 2025-re 3,6 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsített, de az ezt megelőző, tavaly szeptemberi regionális előrejelzésben szereplő növekedési ütemhez képest ez is 0,2 százalékpontos negatív korrekciót jelentett. A tavaszi változtatást az EBRD mindenekelőtt azzal indokolta, hogy a német gazdaság gyenge növekedése miatt a közép-európai és a balti EU-térség is valamivel gyengébben teljesített a vártnál az év elején.
A csütörtökön Londonban ismertetett új, őszi EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban – 2024-re átlagosan 2,3 százalékos, 2025-re 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A bank a teljes működési térségre szóló csökkentett várakozásával ellentétben ebben az országcsoportban mindkét évre 0,1 százalékponttal javította növekedési becsléseit.
Az EBRD várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 1,8 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal bővül.
Ezek valamivel lassabb növekedési ütemek lennének a tavaszi előrejelzésben szereplő várakozásnál. Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magyar gazdaságnak a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után kellett visszalendülnie, és 2024 első felében a magyar hazai össztermék már 1,3 százalékkal bővült 2023 azonos időszakához képest.
E fellendülés fő hajtóereje a reálbérek csaknem 10 százalékos növekedése volt. A magyarországi munkanélküliség 4,3 százalék, a foglalkoztatottsági ráta meghaladja a 81 százalékot – hangsúlyozza az EBRD-jelentés.
A bank kiemeli azt is, hogy Magyarország a Kínából érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések kulcsfontosságú célországává vált. Az EBRD adatai szerint az Európába irányuló kínai működőtőkeexport 44 százaléka a magyar gazdaságba – jórészt az elektromos járműveket gyártó ágazatba – érkezik.
Ez azt jelenti, hogy 2023 egészében és az idei év első felében a magyar gazdaságba csaknem 5 milliárd euró értékű – a GDP 2,5 százalékának megfelelő – külföldi működőtőke-befektetés érkezett, és ez hozzávetőleg 9 ezer új munkahelyet teremtett.
MTI
Illusztráció: archívum
