Michael Gove lakásügyi miniszter kijelentette: bízik abban, hogy az angliai és walesi haszonbérleti rendszert megreformáló törvényjavaslatot a következő parlamenti választásokig elfogadják.
A jogszabály, amely betiltaná a haszonbérletet az új házak esetében, de a lakásoknál nem, a tervek szerint később kerül a Parlament elé. A törvényjavaslat megkönnyítené és olcsóbbá tenné a lakástulajdonosok számára a bérleti szerződés meghosszabbítását vagy a tulajdonjog megvásárlását.
A jelenlegi rendszerben a haszonbérlőknek gyakran földhaszonbért és drága karbantartási díjakat kell fizetniük. Ez azért van így, mert a bérleti szerződés csak az ingatlan használatára jogosítja fel őket, de nem a földterületre, amelyre az épült.
Michael Gove szerint a régóta ígért jogszabály azt jelenti, hogy a bérlők „visszavehetik az irányítást ingatlanjuk felett”, és biztosíthatják, hogy a szolgáltatási és a földhaszonbérleti díjak átláthatóak és észszerűek legyenek.
A terveket a kampányolók széles körben üdvözölték, de egyesek csalódottak, hogy az új bérlemények eladásának tilalma nem terjed ki a lakásokra.
Becslések szerint Angliában ötmillió béringatlan van, amelyek 70 százaléka lakás. Az új építésű, bérleményként értékesített lakások aránya a 2016-os, 15-ös csúcsról 2022 decemberére mindössze egy százalékra esett vissza.
Gove – aki korábban azt mondta, hogy teljesen el akarja törölni az elavult rendszert – továbbra is elkötelezett a cél mellett.
„Természetesen azt kell elérnünk, hogy a bérleti jogokat idővel teljesen megszüntessük. Biztosra akarunk menni, hogy úgy járjunk el, hogy az már most is segítse az embereket” – mondta a BBC-nek.
Arra a kérdésre, hogy a jogszabályjavaslatot el lehet-e fogadni a következő általános választásokig, amely várhatóan 2024-ben lesz, azt mondta: teljesen biztos benne, hogy a tervezet az általános választásokig a törvénykönyvben lesz.
„Az alsóházban és a felsőházban is széleskörű támogatást élvez” – emelte ki a politikus.
Egyes konzervatív képviselők arról számoltak be, hogy a törvényjavaslatot úgy módosítanák, hogy a házak mellett az új lakások esetében is megszűnjön a bérleti jog. A Munkáspárt azt mondta, támogatná az ilyen lépéseket.
„Minden módosító indítványt megvizsgálunk, amint azt előterjesztik, de nagyon fontos felismerni, hogy ezen az összetett jogterületen a lehető leggyorsabban kell lépnünk, hogy minél több embernek segítsünk. Eszerint cselekszünk” – hangsúlyozta Gove.
A kormány szerint a törvényjavaslat 90 évről 990 évre emelné a bérleti szerződés szokásos meghosszabbítását. Jelenleg a bérleti szerződés idejének megtoldása vagy a tulajdonjog megvásárlása bonyolult és költséges folyamat lehet, gyakran több ezer fontba kerül, beleértve az ügyvédi költségeket is.
A kormány szerint a többi intézkedés a következőkre terjedne ki:
- A szolgáltatási díjak nagyobb átláthatóságának biztosítása azáltal, hogy a bérbeadók vagy az ügyintézők a számlákat szabványosított formátumban bocsátják ki, amely könnyebben megtámadható.
- A bérlők számára egyszerűbbé és olcsóbbá tennék az ingatlanuk kezelésének átvételét.
- Annak a vélelemnek a megszüntetése, hogy a bérlők a rossz gyakorlat megtámadása esetén a bérbeadó jogi költségeit fizessék.
- Az átláthatatlan és túlzott épületbiztosítási jutalékok betiltása a bérlők és a kezelőügynökök számára.
- Annak a követelménynek a megszüntetése, hogy az új bérlőknek két éve a házuk vagy lakásuk tulajdonában kell lenniük ahhoz, hogy meghosszabbíthassák bérleti szerződésüket vagy megvásárolhassák a tulajdonjogukat.
A kormány konzultációt folytat a meglévő bérleti szerződések esetében a földhaszonbérleti díjak felső határának meghatározásáról is. Utóbbit a haszonbérbe adott ingatlanok tulajdonosai a jelzáloghitelükön felül fizetik, és egyesek magas díjakkal és váratlan emelkedésekkel szembesülnek, ami megnehezítheti az otthonok eladását.
Katie Kendrick, a National Leasehold Campaign (Országos Bérleti Kampány) alapítója szerint a törvényjavaslat régóta esedékes, így a Parlament elé terjesztése nagy jelentőségű. Annak későbbi közzétételével kapcsolatban azonban hozzátette: „az ördög, mint mindig, most is a részletekben rejlik majd”.
Kendrick három évvel ezelőtt a cheshire-i Ellesmere Portban lévő bérházának tulajdonjogát a jogi költségekkel együtt mintegy 8000 fontért vásárolta meg. Azt mondta azonban, hogy a szomszédai közül sokan, akiknek drágább földbérletük volt, nem engedhették meg maguknak, hogy ugyanezt tegyék, és most azzal küzdenek, hogy eladják ingatlanjukat.
Azt mondta, hogy a jogszabály némi reményt adna a bérlőknek, hogy van kiút ebből a helyzetből… „Mert jelenleg sok bérlőtulajdonos csapdába esett”.
Kendrick, aki egyben munkáspárti tanácsos is Cheshire-ben, azt mondta, hogy a pártok évtizedek óta nem foglalkoztak a bérlőkkel kapcsolatos problémákkal, és döntő fontosságú, hogy a törvényjavaslatot gyorsan elfogadják.
Elmondta, hogy képviselőcsoportja továbbra is kampányolni fog az új lakások esetében a commonhold rendszer bevezetéséért, ahol a lakók közösen birtokolják és vállalják a felelősséget az épületekért, lejáró bérleti szerződés nélkül.
Ugyanakkor realista, és úgy véli, ha a törvényjavaslatban szerepelne az új lakások bérleti jogának eltörlése, akkor az lassabban haladna előre, és nem lenne reményük arra, hogy az általános választások előtt megpróbálják keresztülvinni.
A Munkáspárt korábban azt mondta, hogy minden új ingatlan esetében a commonholdnak kellene alapértelmezett bérleti jogviszonynak lennie, a rendszer teljes átalakításával, hogy a meglévő bérlők könnyebben tudjanak közösen vásárolni, és ha akarnak, commonholdba költözhessenek.