Az új kormányzati tervek szerint az egyetemek korlátozhatják a hallgatók felvételét a rossz minőségű képzésekre. A miniszterek felkérik a független szabályozó hatóságot, az Office for Students (OfS), hogy korlátozza a nem „jó eredménnyel” rendelkező képzéseken tanulók számát.
Robert Halfon oktatási miniszter szerint a korlátozások bevezetése arra ösztönözné az egyetemeket, hogy javítsák a képzések minőségét.
A munkáspártiak szerint a lépés „újabb akadályokat gördítene a lehetőségek elé azokon a területeken, ahol kevesebb a diplomás munkahely”.
Az Universities UK nevű érdekvédelmi csoport szerint az egyetem a diákok nagy többsége számára nagyszerű befektetés.
A szervezet szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az intézkedéseknek „célzottnak és arányosnak kell lenniük”.
A kormány szerint azokon a képzéseken, amelyek nem nyújtanak „jó eredményeket” a hallgatók számára, végül magas a lemorzsolódási arány, vagy alacsony a szakmai munkába továbbtanulók aránya. Annak eldöntésekor, hogy egy diploma elég értéket képvisel-e, a potenciális jövedelmet is figyelembe fogják venni.
Rishi Sunak miniszterelnök elmondta:
„Az Egyesült Királyságban található a világ legjobb egyetemei közé tartozó egyetemek egyike, és a diplomaszerzés rendkívül kifizetődő lehet. De túl sok fiatalnak adnak el hamis álmot, és végül az adófizetők költségén végeznek el egy rossz minőségű képzést, amely nem kínál lehetőséget arra, hogy a végén tisztességes állást kapjanak”.”
Az OfS adatai szerint a diplomások közül 10-ből közel három nem jut magasan kvalifikált munkahelyre vagy 15 hónappal a diploma megszerzése után sem tanul tovább.
Az OfS már most is jogosult kivizsgálni és szankcionálni azokat az egyetemeket, amelyek a minimális teljesítményküszöb alatti diplomákat kínálnak – az új szabályok azonban lehetővé tennék a szabályozó hatóság számára, hogy korlátozza az ilyen képzések hallgatóinak számát.
A jelenlegi küszöbértékek a nappali tagozatos hallgatók első diplomájának megszerzésére a következők:
- a hallgatók 80%-a folytatja tanulmányait
- a hallgatók 75%-a befejezi a tanulmányait
- a hallgatók 60%-a a diplomaszerzést követő 15 hónapon belül továbbtanul, szakmai munkát vállal vagy más pozitív eredményt ér el.
Ez a bejelentés nem változtatja meg ezeket a kritériumokat, és a szabályozás más aspektusai nem világosak, például az, hogy hány diáktól tagadhatják meg az egyetemi helyet a jövőben.
De mik is ezek a rossz minőségű képzések? Egyes tantárgyak esetében nagyobb a lemorzsolódási arány, mint másoknál?
Az oktatási minisztérium nem tudja megmondani, hogy mely szakok esetében áll fenn a felvételi korlátozások veszélye – ezt az OfS-nek kellene megállapítania.
Ez azonban felvet egy további kérdést: Ha egyes kurzusok annyira rossz minőségűek, miért nem lehet őket teljesen megszüntetni?
Robert Halfon oktatási miniszter a Radio 4 Today című műsorában azt mondta, hogy a rosszul teljesítő szakok korlátozása azt fogja jelenteni, hogy ezek a szakok „javulni fognak”.
„A diákok tájékozott döntéseket fognak tudni hozni” – mondta. „Ha egy kurzusnak rossz eredményei vannak, akkor lehet, hogy úgy döntenek, hogy egy másik kurzust választanak az egyetemen, vagy akár a felvételi korlátok ellenére is azt a szakot választják.”
Elmondta, hogy a képzésekre vonatkozó felvételi korlátozások nem a kormány, hanem a szabályozó hatóság, az OfS hatáskörébe tartoznak majd.
Javasolta, hogy az OfS a „meglévő hatásköröket” használja fel a rossz minőségű tanfolyamok vizsgálatára, mondván: „Nem utasíthatjuk a Tanulmányi Hivatalt, hogy bármit is tegyen”.
Bridget Phillipson, a Munkáspárt árnyék oktatási minisztere szerint a bejelentés „támadás a fiatalok törekvései ellen”.
Halfon azonban ezt a vádat „képtelenségnek” nevezte.
„A Munkáspárt a mennyiség megszállottja volt a minőség helyett, és az oktatásban a rossz színvonal pártján állt” – mondta.
A Liberális Demokrata Párt oktatási szóvivője, Munira Wilson azt mondta, hogy a miniszterelnök „kifogyott az ötletekből”, és „előhúzott egy olyan politikát, amit a Konzervatív Párt kétszer bejelentett és kétszer visszavont”.
Azt is hozzátette: „”Az egyetemek nem akarják ezt. Ez a korlátozás nehezebbé teszi a hátrányos helyzetű fiataloknak, hogy továbbtanuljanak.”
Az Universities UK szerint az Egyesült Királyságban a legmagasabb a tanulmányok befejezési aránya az OECD országai közül, és az általános elégedettségi mutatók is magasak.
„Helyes azonban, hogy a szabályozási keretrendszer a hallgatók érdekeinek védelmére szolgál azon esetekben, amikor a minőséget javítani kell” – mondta egy szóvivő.
Az ötlet egy 2018-as felülvizsgálatból származik, amelyet Theresa May akkori miniszterelnök alatt hoztak létre. Ugyanez a felülvizsgálat azt is javasolta, hogy több pénzt kell pumpálni az oktatásba, és csökkenteni kell a tandíjakat – de ezeket nem hajtják végre.
A kormány bejelentette, hogy az egyetemek által a tantermi alapképzésekért felszámítható maximális tandíjat 9 250 fontról 5760 fontra csökkenti. A 2021/22-es tanévben 29 080 diák szerzett alapítványi diplomát.
Az alapozó éves kurzusok célja, hogy segítsenek felkészíteni a hallgatókat a speciális felvételi követelményeket vagy speciális ismereteket igénylő szakokra, például az orvostudományokra és az állatorvosi tudományokra.
A kormány szerint azonban a kutatások azt mutatják, hogy túl sok embert bátorítanak arra, hogy alapozó évet vegyenek fel bizonyos szakokon, például az üzleti életben, ahol ez nem szükséges.
A szakmai és műszaki egyetemeket képviselő University Alliance szerint az alapképzések díjának csökkentése „kiábrándítóan regresszív”, és „pénzügyileg életképtelenné teszi a képzéseket”.
Vanessa Wilson vezérigazgató elmondta: „A hátrányos helyzetű diákok és a „Covid-generáció” veszíteni fog, ha ezt a lehetőséget csökkentik vagy elveszítik”.
Hozzátette, hogy a kormány „szidja azon kevés brit ágazatok egyikét, amely valóban világelső”.
Forrás: BBC.com