Gyakran sütik el azt a viccet, hogy a latin a rómaiak bosszúja a germánokkal szemben. Ha minden a brit kormány tervei szerint történik, akkor ezt az aranyköpést nemsokára angol diákok ezrei is magukra vehetik. Gavin Williamson oktatási miniszter ugyanis egyértelműen ki akarja építeni az állami iskolákban a latin oktatást.
Régebben a brit komikus csoport Monty Python viccelődött a latinnal, most pedig a kormány újra életet akar lehelni a “holt” nyelvbe – hülyék ezek a britek, ahogy a képregényhős Obelix mondaná?
Nyilvánvalóan nem. Williamson rögtön több szinten is látja az előnyöket – a latin még abban is segíthetne, hogy javítson a gyakran kétosztályos rendszerként bírált iskolai képzésen. „Tudjuk, hogy a latinnak az a híre, hogy olyan elit jellegű tantárgy, mely csak kevés privilegizált személy számára elérhető“, mondja Williamson egy beszélgetés során a „Daily Telegraph“-nak. „De ez a tantárgy a fiataloknak oly sok előnyt jelenthet, tehát meg akarom szüntetni ezt a szakadékot.“
A status quo tragikus különbséget mutat: Míg a privát oktatási intézmények 49%-a lehetővé teszi a latin tanulást, ez a tantárgy a nyilvános iskoláknak csak a 2,7%-ában létezik, teszi közzé a „British Council“ nevű kulturális intézmény egy közleményében. Összehasonlítva: Németországban a 2019 / 2020-as tanévben összesen a diákok 5,8%-a tanult latinul.
A brit iskolarendszert tartják az országban mutatkozó társadalmi egyenlőtlenség egyik okának. Míg a tehetős szülők gyermekeiket évente több tízezer fontért küldik azokba a privát iskolákba, ahol ezek gyakran már serdülő korukban létrehozzák a jövendőbeli munkahelyi élet szempontjából hasznos elit jellegű köröket, addig az olyan gyerekek számára, akik ingyenes állami iskolákba járnak, gyakran nehezebb jó szakmát szerezni, és ők gyakrabban érintettek a szegénység és az erőszak kérdésében.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a privát iskolák végzőseinek a karrierjük felépítésében egyértelműen jobb esélyei vannak. Az országot annak a 7%-nak, mely privát intézményekbe járt, egy szűk rétege dominálja, állapította meg a “Sutton Trust” nevű szellemi műhely 2019-ben. Bírók, orvosok, katonák vagy az olyan politikusok, mint Boris Johnson miniszterelnök (bár ő stipendiumot kapott) – a brit vezető személyiségek nagy része privát iskolai képzésben részesült.
Most tehát a latin nyelvnek kell abban segítenie, hogy ezt az egyenlőtlenséget helyre lehessen hozni. De egyéb indítékok is vannak, írja a “Daily Telegraph”. A latin nyelv ismerete más tantárgyak esetében is előnyös, mint például az angol vagy a matematika. A minisztérium ezen kívül arra számít, hogy a latin az idegen nyelvek elsajátításában is segít.
A “British Council” vizsgálatai szerint a spanyol kivételével a modern idegen nyelvek iránti érdeklődés az elmúlt években szemmel láthatóan csökkent. Míg 2005-ben még 12 716 fiatal választotta a francia nyelvet A-szintnek nevezett végzettségéhez, mely hasonló az érettségihez, 2020-ban ez a szám már csak 7 557. Azoknak a száma, akik az A-szintű végzettséget német nyelvből szerezték meg, ebben az időszakban megfeleződött: 5 481-röl 2 666-ra esett vissza.
Ezt a tendenciát meg akarják fordítani. Ennek egyik oka – még ha erről senki nem is akar beszélni – a Brexit. Az újonnan bevezetett szigorú bevándorlási szabályok ugyanis megnehezítik a szakemberek bejutását az országba és a belföldiek és külföldiek közötti cserélődést. Az a tény, hogy a kormány az EU-ból történt kilépést követően az “Erasmus” nevű egyetemi hallgatói csereprogramot is elhagyta, szintén a nyelvi kapcsolatok visszaeséséhez vezetett. Saját bevallásuk szerint túl sok brit hagyatkozik arra, hogy a globális lingua franca-val, mely manapság az angol, a világban messzire jut. Aztán észre kell venniük, hogy a kölcsönös megértés mégis nehézkes lehet.
Emellett a vírushelyzet is visszavetette a nyelvtanulási lehetőségeket. Gyakran az idegen nyelvek voltak az első olyan tantárgyak, melyeket kivettek az online-oktatásból, hangsúlyozza a “British Council”. A kocka el van vetve: Egy négy évig tartó kísérleti programot terveznek 40 állami iskolában, leginkább gazdaságilag gyenge körzetekben – a tervezett költségek összességükben 4 millió fontra (4,7 millió euróra) rúgnak. A program leginkább a 11 – 16 év közötti gyerekekre és fiatalkorúakra vonatkozik.
Ösztönzésül például az országban található régi római helyszínekre tervezett látogatások szolgálnak, hogy a nyelv és a kultúra iránti fokozott megértést ezáltal is elősegítsék. Végül is Nagy-Britannia gazdag római történelemmel rendelkezik, a rómaiak évszázadokon át uralták a szigetország nagy részét. A régészek még manapság is találnak ókori római romokat és mozaikokat.
Forrás: t-online.de