A hétfőn a parlament elé kerülő jogszabály értelmében Angliában több helyi önkormányzat kapna hatáskört arra, hogy átvegye a buszjáratok irányítását.
Louise Haigh közlekedési miniszter szerint a változtatások „buszforradalmat” eredményeznek, amely megmenti a létfontosságú útvonalakat.
A jogszabály lehetővé teszi valamennyi hatóság számára, hogy franchise-rendszert vezessenek be, amelynek keretében ők dönthetnek az útvonalakról, a menetrendekről és a viteldíjakról, a szolgáltatók pedig fix díjért pályázhatnak a járatok üzemeltetésére.
Egyes iparági szereplők szerint azonban a szolgáltatási szintre vonatkozó minimális garanciákat is meg kellene határozni, mivel az elmúlt években az útvonalakat és a menetrendeket csökkentették.
Nagy-Britanniában a buszozás a tömegközlekedés leggyakrabban használt formája.
A szolgáltatások azonban hosszú ideje hanyatlásnak indultak, a járvány pedig súlyosan érintette az utasok számát és a nyereséget.
A Közlekedési Minisztérium adatai szerint a 2023 márciusával végződő évben 19,4 százalékkalkal 3,4 milliárdra nőtt a helyi autóbuszos utasszállítások száma Angliában. Ez jóval alacsonyabb, mint a világjárvány előtti használati szint, amikor a 2020 márciusával végződő 12 hónapban összesen 4,1 milliárd utazást tettek meg.
Az 1980-as évekig a legtöbb buszszolgáltatást köztulajdonban lévő, gyakran önkormányzatok által működtetett vállalatok nyújtották, de 1986-ban a Londonon kívüli szolgáltatásokat deregulálták és privatizálták, ami az önkormányzati buszvállalatok tömeges eladásához vezetett.
Londonban franchise-rendszert vezettek be, amelyben a Transport for London határozta meg az útvonalakat, a menetrendeket és a viteldíjakat, a szolgáltatók pedig fix díj ellenében pályáztak a szolgáltatások működtetésére.
Angliában már csak néhány olyan terület van, ahol a helyi buszvállalat még mindig a tanács tulajdonában van, és jelenleg csak a metropolisz-polgármesterekkel rendelkező területek vezethetik be a magáncégeknek szóló „franchise”-t.
Az általános választások előtt a Munkáspárt ígéretet tett arra, hogy minden helyi közlekedési hatóságnak átadja a saját buszjáratok működtetésének jogát, és feloldja az új, állami tulajdonú buszszolgáltatókra vonatkozó korlátozásokat.
Louise Haigh azt mondta, hogy „a sikertelen dereguláció évtizedei után (…) a helyi vezetőknek végre meglesz a hatáskörük ahhoz, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek az utasok javát szolgálják”.
Helen Whately árnyék közlekedési miniszter azonban azt emelte ki, hogy a munkáspártiak tervei „finanszírozhatatlanok”, és a kormánynak magyarázatot kell adnia arra, hogy a helyi hatóságoktól adóemelést vagy szolgáltatáscsökkentést várnak-e el a javaslat megfizethetősége érdekében.
„Ráadásul az utasok számára ez egy szemernyi különbséget sem fog jelenteni. Nem fogja növelni a szolgáltatások számát. Sokkal inkább azt szeretnék, ha a költségvetésben meghosszabbítanák a 2 fontos viteldíjplafont”
– tette hozzá, utalva a konzervatív kormány által bevezetett politikára, amely szerint a résztvevő buszjáratokon az egyszeri viteldíjakat 2 fontban maximálják, és amelyet decemberig meghosszabbítottak.
A kormány konzultációt indított az egyszerűsített útmutatóról is, amelynek célja a folyamatok felgyorsítása és a költségek csökkentése azon helyi tanácsok számára, amelyek a szolgáltatásokat állami ellenőrzés alá kívánják vonni.
A parlamenti ülésszak későbbi szakaszában előterjesztenek egy „jobb buszokról szóló törvényjavaslatot”, amely olyan területekre vonatkozó intézkedésekkel foglalkozik majd, ahol a vezetők nem fontolgatják a franchise alkalmazását.
Tavaly Manchester lett London után az első olyan hely, ahol az 1980-as évek deregulációja óta a buszszolgáltatásokat állami ellenőrzés alá vonták. A „Méhhálózat”, ahol az egész éjszakai járatokat kipróbálták, sikeresnek mondható, annak ellenére, hogy késésekkel kapcsolatos kezdeti problémákkal kellett szembenéznie.
Adam Hug munkáspárti tanácsos és a tanácsokat képviselő Local Government Association közlekedési szóvivője a BBC Today című műsorában elmondta, a buszok számára nagyszerű, hogy a hatáskörök visszakerülnek a helyi közlekedési hatóságokhoz az egész országban. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a változások nem jelentenek egyik napról a másikra történő javulást a hálózat számára.
„Időbe fog telni, és nem mindenhol az országban ugyanúgy fogják megvalósítani”.
Silviya Barrett, a Campaign for Better Transport politikai és kutatási igazgatója szerint a helyi tanácsok nagyobb hatáskörrel való felruházása megbízhatóbb buszhálózatot hozna létre mindenki számára.
„Bár a franchise nem minden terület számára megfelelő, a minőségi buszszolgáltatáshoz mindenkinek a leépítés kockázata nélkül kell hozzáférnie, ezért is követeljük a minimális szolgáltatási szintre vonatkozó garanciát és hosszú távú, kötött finanszírozást minden helyi önkormányzat számára.”
Emma Vogelmann, a Transport for All politikai vezetője a BBC-nek azt mondta: a buszok döntő szerepet játszanak a fogyatékkal élők számára is a közösségben.
„Gyakran ez az egyetlen elérhető tömegközlekedési eszköz számukra. Óvatosan, de optimisták vagyunk, hogy a szolgáltatások nagyobb mértékű decentralizációja lehetővé teszi majd a helyi hatóságok számára, hogy felgyorsítsák a változások ütemét”
– hangsúlyozta.
Forrás: BBC
Fotó: Pixabay