Washington és a Brexit: Biden nyomás alá helyezi Johnsont

Úgy tűnik, az amerikai elnök a Brexit-vitában az EU mellett áll. Londonnak kompromisszumokat kell kötnie, hangzik Washingtonból. Boris Johnson abban reménykedhet, hogy a kérdés nem árnyékolja be a G7-csúcstalálkozót.

Az amerikai elnök Joe Biden első találkozása előtt Boris Johnson miniszterelnökkel növelte a nyomást a brit kormányra, hogy a Brexit utáni konfliktusra gyors megoldás szülessen. Ahogy csütörtökön nyilvánosságra hozták, Yael Lempert amerikai nagykövet Londonban már a múlt héten egyértelmű szavakat használt brit tárgyalófelével, David Frosttal szemben és Washington „erős aggodalmairól“ beszélt az észak-írországi helyzettel kapcsolatban. Az elnök figyelmét teljesen lekötik a Brexit utáni megegyezések, ahogy állítólag mondta. Az elnök „tárgyalásos megoldást“ kíván, akkor is, ha ez „népszerűtlen kompromisszumokat“ jelent.

Egy kormányon belüli memo értelmében, melyből a Times idézett, Lempert arra utalt Frosttal szemben, hogy az Egyesül Királyság vonakodásával, hogy az árucikkeket a határon Észak-Írország és Nagy-Britannia között ellenőrizze, Írországban és Európában növeli a feszültséget. A beavatkozást nyilvánvalóan diplomáciai lépés formájában hangsúlyozták.

Lempert virágnyelven akadályokkal is fenyegette Londont a szabad kereskedelemre vonatkozó tárgyalásokat illetően. A Times szerint kijelentette, hogy a Brexit-téma a kívánt szabad kereskedelmi megegyezést nem fogja negatívan érinteni, amennyiben London késznek mutatkozik rá, hogy az EU mezőgazdasági területén érvényes termék-szabványokat kövesse. Ezt Londonban elutasítják. Boris Johnson arra fog törekedni, hogy megakadályozza, hogy Amerika ilyen jellegü nyilvánvalóan egyértelmű állásfoglalása az EU mellett az áruellenőrzés kérdésében a pénteken kezdődő cornwalli G7-csúcstalálkozót beárnyékolja.

A többoldalúság visszatért

Az állam- és kormányfők találkozóját arra akarja használni, hogy egy nemzetközi oltási kampányt indítson és megmutassa a demokratikus országok egységét teljhatalommal kormányzott államokkal szemben. Csütörtöki kétoldalú tárgyalása Bidennel egy új „Atlantik-Charta“ elökészülete, melynek segítségével intenzívebbé válhat az együttmüködés. A találkozó elött Johnson a következőket hozta nyilvánosságra: „Míg Roosevelt és Churchill azzal a kérdéssel álltak szemben, hogy hogyan segítsenek a világnak abban, hogy a pusztító háborút kiheverje, nekünk egy teljes mértékben más jellegű, de nem kevésbé félelmet keltő kihívással kell szembenézni – hogy hogyan jöhetünk ki megerősödve a koronavírus-pandémiából.

Szerdán este egy David Frost és az EU-tárgyalófél Maros Sefcovic közötti tárgyalás eredménytelenül fejezödött be. Frost újra vonakodott, hogy kizárja azokat az egyoldalú lépéseket, melyek a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti szabad áruforgalmat biztosítják. Sefcovic kijelentette, hogy az EU türelme lassan elfogy. Amennyiben London a június végén lejáró áruellenörzésre vonatkozó kivételes szabályzatokat egyoldalúan meghosszabbítja, Brüsszel megfontolja, hogy a kilépés megegyezésének egyes részeit felfüggessze és a brit exportokra vámokat vessen ki.

A német kormány csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a Brexit-folyamat vitás kérdései nem részei a G7-csúcstalálkozóra vonatkozó sherpa-tanácskozásoknak. A témát inkább kétoldalúan tárgyalják és a záró beszámolóban nem fog megjelenni. A G7-csúcstalálkozó „üzenetét“, melyben Angela Merkel német szövetségi kancellár reménykedik, ebben a mondatban foglalták össze: „A többoldalúság visszatért“. Biden hitvallását egy újfent megerősödő nemzetközi együttmüködés mellett üdvözölték Berlinben, és az előkészítö tárgyalások hangulata „nagyon, nagyon jó“. A G7 most megint egy „értékközösség“, melynek demokratikus társadalmai a világ többi részének egy „attraktív ajánlatot“ tesznek. Cornwallban egy „hosszú és kézzel fogható záró beszámolóra“ számítanak.

Forrás: faz.net