A hibrid munka egy nagy, folyamatos kísérlet. Az elmúlt két évben szakértők, vállalatok és munkavállalók folyamatosan tesztelték a módszert, majd hirdették: „A hibrid munka lesz a jövő”. A jövő, úgy tűnik már az ajtónkon kopogtat!
Mivel számos ország enyhítette a világjárvány idején bevezetett korlátozásokat, lehetővé téve a munkavállalók számára az irodai és az otthoni munka kombinációját, számos vállalat számára kiváló választásnak bizonyult a hibrid munkavégzés: az irodai és a távmunkában töltött munkanapok kombinációja.
Bár, tény, hogy sok cégnél van lehetőség teljesen home office munkára, mégis számos vezető ragaszkodik ahhoz, hogy az alkalmazottak legalább heti 1-2 napot töltsenek az irodában is.
Ennek eredményeképpen kezdjük megtanulni, hogy mit is jelent valójában a hibrid munka – legalábbis bizonyos mértékig. Túl vagyunk azon a ponton, amikor a hibrid munka még homályos fogalom volt, és most már mind a kutatások, mind a munkavállalók tapasztalatai alapján többet tudunk meg arról, hogy mit jelent az emberek számára a hibrid környezetben való munkavégzés, valamint arról, hogy mi működik és mi nem.
Sok vállalat 3-2 vagy 2-3 felállással próbálkozik – de ez nem megy zökkenőmentesen
Az egyik legnagyobb döntés, amit a vállalatoknak meg kellett hozniuk, az az, hogy hetente hány napot kérnek a dolgozóktól, hogy az irodában legyenek. A hibrid munkát felvállaló vállalatok sokféle lépést tettek, egyesek mindössze egyetlen napot követelnek meg a dolgozóktól, míg mások akár négyet is.
Az egyensúlyra való törekvés jegyében sok vállalat kipróbálta a heti három napot és két távmunkás napot (3-2), illetve a két irodai és három távmunkás napot (2-3), hogy tesztelhessék, melyik működik a legjobban. A Google egyike volt azoknak a nagynevű vállalatoknak, amelyek a kezdeti időkben a 3-2-es felállást alkalmazták.
Annak ellenére, hogy a fenti variációk sokaknak kedveznek, és számos munkavállaló érzi jól magát ezen feltételekkel, a hibrid munkavégzés nem mindig megy zökkenőmentesen.
Egyes esetekben azok a munkavállalók, akik egykor a három napot az irodában tartották ideálisnak, meggondolták magukat, mivel a távmunka már megszokottá vált; más munkavállalók pedig soha nem akartak visszamenni, és elégedetlenkedtek. Néhány munkavállaló odáig ment, hogy elhagyta a céget, így kényszerítve, hogy teljesítsék a feltételeiket. Érdekességképpen, az Apple elvesztette több nagytehetségű dolgozóját is emiatt.
Sok munkavállaló – és ezt követően a vállalatok – „balekoknak” nevezik ezeket a „meet-in-the-middle” felállásokat. A kutatások pedig kezdik megcáfolni azt az elképzelést, hogy körülbelül három irodai nap az ideális. A Harvard Business School 2022. áprilisi kutatása szerint az irodai napok ideális száma valójában akár egy is lehet.
A hibrid munka alkalmazása nagyon eltérő a vállalatokon belül
Annak ellenére, hogy a vállaltok komplett tervekkel készülnek a munkavállalók irodai visszatérése kapcsán, a valóság azt mutatja, hogy nem létezik olyan modell, amely minden cégnél egyformán alkalmazható. Ennek pedig több oka is van.
Először is, egyes üzleti funkciók miatt a munkavállalók csoportjai vagy egész részlegei nem kapnak távmunkaválasztási lehetőséget – gondoljunk csak a kutatás-fejlesztésben dolgozókra vagy az ügyfelekkel foglalkozó munkatársakra.
Másfelől egyes vállalatok olyan pozíciókat is teljesen távmunkára alakítanak át, amelyek korábban irodai jellegűek voltak. Ez azt jelenti, hogy a hibrid rendszer bevezetése gyakran nem egyenletes, még egy cégen belül sem.
Ez nem feltétlenül rossz dolog. Bizonyos esetekben ezek a különböző helyzetek azt jelentik, hogy a vállalatok a dolgozók számára személyes elhelyezést építenek be, és ezzel lehetővé teszik számukra, hogy élvezzék az elmúlt több mint két évben tapasztalt rugalmasságot – ami a dolgozók egyik legfontosabb vágya volt.
A McKinsey 2022. júniusi kutatása szerint ez különösen pozitív a nők számára, akik több távmunkát vállalnak, mint a férfiak, ha lehetőségük van rá (heti 3,1 napot, szemben a 2,9 nappal).
Ennek azonban van árnyoldala is: ugyanez a kutatás azt mutatja, hogy a férfiaknak nagyobb valószínűséggel ajánlanak távmunkát, mint a nőknek. Egyes munkavállalók pedig arról számolnak be, hogy nem kapják meg azokat a személyre szabott megoldásokat, amelyeket más kollégák kapnak, ez pedig problémákat és feszültséget okoz. Ráadásul a munkavállalók egy része csendben eltért a forgatókönyvtől: egyes munkavállalók arról számolnak be, hogy kollégáik – különösen a vezetők – visszaélnek a távmunka kiváltságaival és nem térnek vissza az irodai környezetbe, holott beosztottjaiktól ezt elvárják.
Egy másik típusú feszültség is kialakulóban van, mégpedig a különböző helyeken dolgozók bérszintje miatt. Vita folyik arról, hogy az irodai dolgozóknak többet kellene-e keresniük, mint távmunkában dolgozó társaiknak. Erre egyelőre nincs jó válasz.
A hibrid munka különböző érzelmi hatásokkal jár
Egyesek számára a hibrid munka nagyon is különböző érzelmi lökést ad. Azok a munkavállalók, akiknek hiányzik az irodai munkával járó emberi kapcsolatok ápolása, feltöltődnek, feldobódnak azokon a napokon, mikor bemennek dolgozni. Ez különösen a fiatalabb vagy gyermek nélküli munkavállalók esetében tapasztalható, akik közül sokaknak romlott a közérzete az elszigetelt munkavégzés során. A hibrid munkavégzés a rossz életkörülmények között rekedt munkavállalók számára is üdvözlendő változás, de azok számára is, akik soha nem találkoztak a kollégáikkal, mint például a Z generáció számos tagja.
Ez azonban nem mindenhol van így. Más munkavállalók számára a hibrid munka érzelmileg kimerítő. Vannak, akik számára a kétféle időbeosztás, a munkaterület és a környezet közötti ide-oda váltogatás kimerítő. „A pszichológiai váltás – a mindennapos környezetváltás – az, ami annyira fárasztó; ez az állandó érzés, hogy soha nem vagyok megnyugodva, stresszes vagyok, és a produktív otthoni munkámat mindig megzavarják” – mondta Klara, az Egyesült Királyságban dolgozó irodai alkalmazott a BBC Worklife-nak februárban.
Ezen eltérések közül sok a munkavállalók személyes és családi helyzetével, valamint személyiségével függ össze, így a vállalatok számára nehéz lehet olyan irányelveket kialakítani, amelyek minden munkavállaló számára enyhítik az ebből adódó stresszt.
Szinte lehetetlen teljesen átfogó hibrid munkatervet kialakítani
Ha van valami, amit a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt megtanultak a hibrid munkáról, hogy az embereknek borzasztóan különböző igényeik vannak.
Ami az egyik munkavállaló számára ideális munkaszervezés, az a másik számára nem is lehetne annál rosszabb, és gyakorlatilag lehetetlen olyan szabályzatot kialakítani, amely minden helyzetet figyelembe vesz (és nem, a teljesen távmunka sem jelent univerzális csodaszert).
Pozitívum, hogy néhány vállalat rájött, rugalmasnak és alkalmazkodónak kell lenniük, különösen, ha változatos, sokszínű munkaerőt akarnak toborozni és megtartani. Azok, akik nem így tesznek, azt kockáztatják, hogy egész munkavállalói csoportokat idegenítenek el, és elveszítik a legnagyobb tehetségeket, ami a jelenlegi versenyhelyzetben megengedhetetlen egy vállalat számára.
Forrás: BBC.com