Az illegális mederfoglalások és szabálytalanságok évek óta zajlanak a Balaton-parton. Az önkormányzatok tehetetlenek, a hatóságok pedig nem lépnek fel hatékonyan.
Azonban úgy tűnik, hogy végre változás várható. Egyes esetekben már nyomozást is indítottak, például Zánkán, ahol valaki lekerítette az önkormányzati tulajdonú területet és a Balatonig vezetett egy stéget engedély nélkül.
Balatonfenyvesen pedig már három éve több tucat hasonló visszaélést talált az önkormányzat, de az illetékes hatóságok nem reagáltak érdemben. Lombár Gábor, a Balaton Szövetség elnöke és Balatonfenyves polgármestere szerint sürgősen lépni kellene az ügyben, hogy megvédjük a tó életterét is.
A zánkai ügyben, miután az önkormányzat feljelentést tett, a rendőrség nyomozást kezdeményezett. Azonban a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalnál a polgármester bejelentése hiábavalónak bizonyult. A hivatal szerint nincs hatáskörük intézkedni, mivel a beavatkozás nem érintett sem védett természeti területet, sem a tómedret (bár az elkövető a talaj kimunkálásával gyakorlatilag megnövelte azt).
A balatonfenyvesi ügyben az önkormányzat bejelentése alapján a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi hatóság, vizsgálatot folytatott. Az igazgatóság közölte, hogy 2021-ben 36 helyszínen tartottak helyszíni szemlét és GPS-műszeres felmérést a településen, de nem találtak olyan körülményt, amely azonnali hatósági intézkedést indokolt volna.
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint jelenleg is történik a Balaton új szabályozási partvonalának meghatározása.
Azonban a polgármester a videóban arra utalt, hogy az érvényben lévő jogszabályok szerint kellene eljárni. Ezek közé tartozik a 83/2014. (III. 14.) kormányrendelet, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvény. A jogszabályok kitérnek arra, hogy milyen tevékenységet lehet végezni és milyen korlátozások érvényesek a zánkai és balatonfenyvesi példákban is szereplő parti sávon, amely a kizárólagosan állami tulajdonú tavak – mint amilyen a Balaton is – partvonalától számított 6 méterig terjed:
„külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható, csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el.”
Amennyiben valaki jogellenesen használja vagy hasznosítja ezt a területet (például lekeríti vagy ráépít), valamint jogellenesen akadályozza a part állagát és a mederfenntartási munkákat, a jogszabály értelmében köteles megszüntetni vagy befejezni a szabályellenes tevékenységet, és „helyreállítani a jogszabályi állapotot”, amire a fenntartó is felhívhatja a figyelmet. Ha az érintett nem teljesíti ezt határidőre, akkor hatósági eljárás indul.
A kormányzat jelenleg dolgozik azon, hogy megoldást találjon a Balaton és környéke problémájára, és úgy tűnik, hogy figyelembe veszik majd az ilyen jellegű szabálytalan mederhasználatot is. A tervekről a napokban beszélt Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész, aki részt vett egy Portfolio-konferencián és interjút adott az InfoRádiónak.
Elmondása szerint a tervezett Magyar Építészetről szóló törvény külön fog foglalkozni a Balaton és környéke, beleértve a vízparti szabályozási terveket és a településfejlesztési terveket. Az egyik fontos cél az lesz, hogy minél könnyebben megközelíthető legyen a Balaton.
A kormányzati szándék szerint “leegyszerűsített, de szigorú” szabályozás jöhet, aminek értelmében:
- a jövőben nem lehet külterületből belterületbe vonni új területet,
- megerősítik a helyi, járási és vármegyei főépítészek és tervtanácsok szerepét,
- létrehoznak egy balatoni főépítészi és egy főtájépítészi posztot,
- létrehoznak egy külön védett övezetet a Balaton-felvidéken, ahol például nem engedik, “hogy a présházakhoz tüzivíztározó néven hatalmas, medencés házak épüljenek”,
- megtiltják, hogy a jelenleg állami vagy önkormányzati kézben lévő strandokat átminősítsék más övezetbe, kizárólag strandövezetben maradhatnak, vagy legfeljebb zöldterületté lehet majd átminősíteni,
- strandot csak zöldterület létrehozása céljából lehet majd megszüntetni,
- biztosítani kell a partszakasz legalább 30 százalékán egy legalább 5 m szélességű közhasználatú parti sétányt,
- lehetőséget adnának a nagyobb beépíthetőségre azokban az esetekben, ha a part magánkézben van, de a tulajdonos egy 20 méteres sávot átad közhasználat céljára, és megegyezik az önkormányzattal.
A törvény talán még a nyár elején vagy legkésőbb ősszel kerülhet a parlament elé, és az államtitkár reményei szerint jövő év elején már akár életbe is léphet – fogalmaz a HelloVidék.
Fotó: unsplash