KSH: Folyamatosan fogy a nagyvárosok lakossága, százezer lakásba még a víz sincs bevezetve

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bemutatta a népszámlálás lakásadatait, amelyekből kiderült, hogy az emberek többnyire az agglomerációkba és a Balatonhoz költöznek. Ezen felül meglepő tény derült ki, miszerint ugyanannyi ember él vályogházban, mint a panelben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előző, februári előzetes adatközléshez képest újabb részleteket tett közzé a népszámlálás lakásadataival kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy a népszámlálás teljes feldolgozása csak őszre várható, azonban az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján további részleteket ismerhettünk meg a magyar emberek lakóhelyeiről és lakáskörülményeiről.

A legfrissebb adatok szerint a magyar népesség száma 9 millió 604 ezer fő volt a népszámlálás 2022. október 1-jei eszmei időpontjában (ez az elnevezés azt jelenti, hogy mindenkinek az aznapi helyzetről kellett nyilatkoznia, bármelyik napon is töltötte ki a kérdőívet). Ez azt jelenti, hogy jelenleg 333 ezerrel kevesebb ember él az országban, mint az előző, 2011-es népszámlálás idején.

Tehát a legfrissebb adatok alapján a népszámlálás részletei azt mutatják, hogy változatlanul csökken a magyarországi népesség száma az elmúlt évtizedekben. A teljes feldolgozás során további részletek válnak majd elérhetővé, amelyek még pontosabb képet adnak arról, hol és milyen körülmények között élnek a magyar emberek.

A HVG cikke szerint Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség.

A nagyvárosok népessége csökkent, a vonzáskörzetüké viszont nőtt, tehát sokan költöztek ki nem csak Budapestről, hanem a vidéki nagyobb városokból is az ottani agglomerációba. Az ország északnyugati részén és a Balaton környékén is nőtt a lakosságszám. A magyarországi települések több mint egyharmadában, vagyis ezernél kicsit több faluban 500-nál kevesebben élnek.

Az országban 4,6 millió lakás van, ezek 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka vidéki városokban, míg 27 százaléka pedig községekben található. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb, mint 2011-ben.

Azoknak a lakásoknak, ahol most is él valaki, majdnem a kétharmada téglából épült. Nagyjából ugyanannyian élnek vályogházban, mint panelban, e kettőnek 13-13 százalékos az aránya.

A lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék.

A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki.

A lakott lakások 98 százalékában van vezetékes víz – vagy ha ezt megfordítjuk, ötven lakásból egybe még most sem kötötték be a vizet. A házi csatornát használók aránya kevesebb mint felére csökkent.

A legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, ahol fűtésre áramot is használnak. 165 ezer lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést, és 28 ezer lakás melegvíz-ellátását segíti napkollektor.

Fotó: freepik

4.9/5 - (299 szavazat)
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Friss Adatvédelmi irányelvek tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.