Rishi Sunak elrendelte a kis forgalmú városrészek felülvizsgálatát, kiemelve, hogy az autósok pártján áll.
A brit miniszterelnök azt mondta, támogatja, hogy az emberek használhassák az autójukat mindazokra a célokra, amelyek fontosak számukra, szemlézte a Sunday Telegraphot a BBC.
A kormányfő a héten arra utasította a közlekedési minisztériumot, hogy vizsgálja felül a meglévő LTN-szabályokat és azok működését.
„Az országban az emberek túlnyomó többsége autóval közlekedik, és azoktól függ. Persze a gépjárművek az ország számos részén nagyon fontosak. Szeretném, ha az emberek tudnák, hogy mellettük állok, és támogatom őket abban, hogy használhassák az autójukat mindennapi ügyeik intézésére.”
Politikai vita az LTN-ek körül
A „low-traffic neighbourhoodok” (LTN) célja a forgalom csökkentése ezeken a helyeken, részben azáltal, hogy megakadályozzák: az autósok a csendesebb utakat átmenő útvonalként használják.
A világjárvány óta számos alacsony forgalmú környéket létesítettek szerte az Egyesült Királyságban. Az LTN-eket úgy tervezték, hogy csökkentsék az autóhasználatot a lakóutcákban, és támogassák az aktív közlekedési módokat.
Az elmúlt években Londonban, Bristolban, Birminghamben, Bournemouthban és még több városban hoztak létre LTN-eket, amelyekhez 2020 óta több tízmillió font kormányzati támogatást kaptak a tanácsok.
Az akadályok, például pollerek és ültetők, valamint közúti jelzőtáblák és CCTV-kamerák alkalmazásával az a céljuk, hogy az embereket gyaloglásra, kerékpározásra vagy tömegközlekedésre ösztönözzék.
A kritikusok – köztük néhány konzervatív képviselő – azonban azzal érvelnek, hogy csökkentik az autósok szabadságát. Az érvek a múlt heti, uxbridge-i időközi választások után kiéleződött, a zöld politikáról folytatott vita közepette ütköztek a toryk és a munkáspártiak között. Néhány tory-képviselő az intézkedést az autósok elleni támadásként aposztrofálta.
Nick Fletcher konzervatív képviselő az év elején úgy jellemezte őket, mint egy „nemzetközi szocialista koncepció” részét, amely elveszi a személyes szabadságjogokat.
A hónap elején pedig Mark Harper közlekedési miniszter jelentette be, hogy a kormány leállítja az új LTN-ek finanszírozását Angliában.
Nem világos azonban még, hogy a kormány kötelezheti-e a tanácsokat a meglévő rendszerek módosítására vagy megszüntetésére.
A Telegraphnak adott interjúban Sunak azt is elmondta, hogy nem tervezi az új benzines és dízelüzemű autók értékesítésére vonatkozó, 2030-as tilalom határidejének megváltoztatását, miután egyes konzervatívok erre szólítottak fel.
„A 2030-as cél már régóta a politikánk része, és ez továbbra is így van – nem fontolgatjuk a határidő elhalasztását” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök autósbarát üzenete azután hangzott el, hogy több tucatnyi környezetvédelmi csoport levélben fejezte ki mélységes aggodalmát a kormány zöld kötelezettségvállalásainak felhígításáról szóló jelentései miatt.
Választást lehet vele nyerni
Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere a fővárosi ultra-alacsony kibocsátású zóna (ultra-low emission zone – ULEZ) kiterjesztésére vonatkozó terveit kulcsfontosságú tényezőnek nevezte a konzervatívok szoros győzelmében.
Ők nyerték szűken az uxbridge-i és ruislipi időközi választásokat, miután sikeresen kiaknázták az ULEZ bővítésével kapcsolatos helyi aggodalmakat. A rendszert Boris Johnson korábbi londoni polgármester vezette be, de Khan a főváros levegőminőségének javítására tett erőfeszítései részeként igyekezett a rendszert Londonban is kiterjeszteni.
A hét elején a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítélte a kiterjesztésre vonatkozó terveket, mondván, hogy a polgármester hatáskörén belül döntött a bővítésről.
Sir Keir Starmer munkáspárti vezető és más magas rangú párttagok felszólították a polgármestert, hogy az Uxbridge-i vereséget követően gondolja át a politikát.
A városháza szerint a London külső részén közlekedő autók 90 százaléka megfelel az ULEZ-szabványoknak, amit a brit statisztikai hivatal is támogatott – bár a felügyelet bírálta a polgármestert az adatok átláthatatlansága miatt.
A Sunday Telegraphnak adott interjúban Sunak azt is kiemelte, hogy a rendszer gyakorlatilag díjakat vet ki azért, hogy „elvigyük a gyerekeinket a fociedzésre, bevásároljunk vagy elmenjünk a háziorvoshoz”.
Fotó: Wikipédia, istock