Női sebészek azt állítják, hogy a kollégák szexuálisan zaklatják, bántalmazzák és egyes esetekben meg is erőszakolják őket – derült ki a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (National Health Service – NHS) személyzetének nagyszabású elemzéséből. A BBC News olyan nőkkel beszélt, akiket műtét közben szexuálisan bántalmaztak a műtőben.
A tanulmány szerzői szerint az NHS kórházaiban most is előfordul, hogy a női gyakornokokat idősebb férfi sebészek bántalmazzák. A Royal College of Surgeons szerint az eredmények valóban sokkolóak.
A szexuális zaklatást, a szexuális erőszakot és a nemi erőszakot a sebészet nyílt titkaként emlegetik. Egyebek mellett nőket fogdostak a műtősruhájukban, férfi sebészek a homlokukat a mellükhöz törölték, és férfiak erekciójukat a női személyzethez dörzsölték, míg egyeseknek karrierlehetőséget ajánlottak a szexért cserébe.
Az Exeteri Egyetem, a Surrey Egyetem és a Sebészeti Szexuális Visszaélések Munkacsoportja által készített elemzést kizárólag a BBC News-szal osztották meg. A kutatóknak válaszoló sebésznők közel kétharmada mondta, hogy az elmúlt öt évben szexuális zaklatás célpontja volt, egyharmadukat pedig szexuálisan bántalmazták kollégái.
A nők azt mondják, attól tartanak, hogy az incidensek bejelentése árt a karrierjüknek, és nem bíznak abban, hogy az NHS intézkedni fog.
„Miért van az arca a dekoltázsomban?”
Judithot pályafutása elején szexuálisan zaklatták, amikor ő volt a legkevesebb hatalommal rendelkező személy a műtőben. Egy vezető férfi sebész izzadt, és:
„[Ő] csak megfordult, és a fejét egészen a mellembe temette, én pedig rájöttem, hogy a homlokát törölgeti rajtam. Az ember csak úgy lefagyott, »miért van az arca a dekoltázsomban?«”
Amikor másodszor is megtette, Judith felajánlotta, hogy hoz neki egy törölközőt. Erre jött a válasz: „nem, ez sokkal szórakoztatóbb”.
„Mocskosnak, megalázottnak éreztem magam.”
Még rosszabb volt számára a kollégái teljes hallgatása.
Ez Judittal a műtő közepén történt, de a szexuális zaklatás és visszaélés a kórházon túlra is kiterjed.
„Megbíztam benne”
Anne azért akart beszélni a BBC-vel, mert úgy véli, csak akkor lesz változás, ha az emberek beszélnek.
Nem akarja nemi erőszakként leírni a vele történteket, de egyértelmű, hogy a szex, amelyre sor került, nem volt konszenzusos. Egy orvosi konferenciával egybekötött társadalmi eseményen történt, az azonos szakterületen dolgozó orvosok találkozóján.
Az ismerős mintára a nő gyakornok volt, a férfi pedig szakorvos.
„Megbíztam benne, felnéztem rá” – mondja.
A férfi rájátszott erre a bizalomra, mondván, hogy a nő nem ismeri a többi ott lévő embert, és hogy nem bízhat bennük.
„Szóval, visszakísért a szállásomra, azt hittem, beszélgetni akar velem, és mégis hirtelen ellenem fordult, és lefeküdt velem.”
Azt mondta, abban a pillanatban a teste megdermedt, és nem tudta megállítani.
„Nem ezt akartam, soha nem is ezt akartam, teljesen váratlanul ért.”
Amikor másnap találkozott vele, alig tudta magát összeszedni.
„Nem éreztem, hogy felháborodhatnék, úgy éreztem, hogy nagyon erős kultúrája van annak, hogy csak tűrni kell, amit tesznek veled.”
Az esetnek maradandó hatása volt, először érzelmileg zsibbadtan hagyta őt, és évekkel később az emlék horrorisztikusan, rémálomként özönlött az agyába a munkahelyén, még akkor is, amikor éppen egy beteg megműtésére készült.
Megrendülhet a sebészekbe vetett bizalom
Az ilyen viselkedés körül a hallgatás kultúrája van jelen széles körben. A sebészképzés a műtőben a vezető kollégáktól való tanulásra épül, és a nők a BBC-nek elmondták, hogy kockázatos beszélni azokról, akiknek hatalmuk és befolyásuk van a jövőbeli karrierjükre.
A British Journal of Surgery című szaklapban megjelent jelentés az első kísérlet arra, hogy felmérjük a mértéket. Regisztrált sebészeket – férfiakat és nőket – kértek fel teljesen névtelenül a részvételre, és 1434-en válaszoltak. A válaszadók fele nő volt:
- A nők 63 százaléka volt már szexuális zaklatás célpontja kollégái részéről.
- A nők 30 százalékát érte szexuális zaklatás egy kolléga részéről.
- A nők 11 százaléka számolt be a karrierlehetőségekkel kapcsolatos kényszerített fizikai kontaktusról.
- Legalább 11 nemi erőszakról számoltak be.
- A nők 90 százaléka, a férfiak 81 százalék volt szemtanúja valamilyen szexuális visszaélésnek.
Bár a jelentés szerint a férfiak is ki vannak téve e viselkedés egy részének (24 százalékukat zaklatták szexuálisan), a jelentés arra a következtetésre jut, hogy a férfi és női sebészek más valóságot élnek.
„Megállapításaink valószínűleg megingatják a nyilvánosság sebészi szakmába vetett bizalmát” – mondta Dr. Christopher Begeny, az Exeteri Egyetem munkatársa.
Eközben egy második jelentés – amelynek címe: Megtörni a csendet: A szexuális visszaélések kezelése az egészségügyben – ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy mit kell megváltoztatni.
A két jelentés szerint a női sebészek viszonylag alacsonyabb aránya (körülbelül 28 százalék), valamint a sebészet mélyen hierarchikus jellege miatt egyes férfiak jelentős hatalmat kapnak, és ez rosszul kombinálódik a sebészet nagy nyomás alatt álló környezetével.
„Ez ahhoz vezet, hogy az emberek büntetlenül viselkedhetnek, és ez nagyrészt ellenőrzés nélkül marad” – mondta Carrie Newlands professzor, a Surrey Egyetem sebész szakorvosa.
Őt az ilyen viselkedés elleni küzdelemre az ösztönözte, hogy hallotta fiatal kollégái tapasztalatait.
A BBC-nek elmondta: a leggyakoribb forgatókönyv az, hogy egy fiatalabb női gyakornokot bántalmaz egy rangidős férfi elkövető, aki gyakran a felettese. Ez pedig a hallgatás kultúráját eredményezi, ahol az emberek valóban féltik a jövőjüket és a karrierjüket, ha mégis beszélnek.
„Zéró tolerancia kellene”
Az adatokból az is kiderült, hogy az olyan szervek, mint az NHS Trusts, az Általános Orvosi Tanács (amely az Egyesült Királyságban a gyakorlásra jogosult orvosok nyilvántartását vezeti) és a Királyi Kollégiumok (amelyek az orvosi szakterületeket képviselik) nem bíznak a probléma kezelésében.
„Jelentős változásra van szükség a vizsgálati folyamatokban, hogy azok külsővé és függetlenné váljanak, és megbízzanak bennük, hogy az egészségügy biztonságosabbá váljon” – mondja Newlands professzor.
A Brit Orvosi Kamara szörnyűségesnek nevezte az eredményeket.
„Megdöbbentő, hogy a sebészetben dolgozó nők szexuális támadásnak és szexuális visszaélésnek vannak kitéve kollégáik részéről a munkahelyükön, és gyakran akkor, amikor a betegeket próbálják ellátni. Ennek mélyreható hatása lesz a közérzetükre az elkövetkező években, valamint a karrierjükre” – mondta Dr. Latifa Patel, a BMA esélyegyenlőségi vezetője.
Tim Mitchell, az Angol Királyi Sebészkollégium elnöke a BBC-nek azt mondta, hogy a felmérés eredményei mélyen megdöbbentőek, és nagy szégyent fognak okozni a sebész szakmának.
Elismerte, hogy egyértelmű, ez egy általános probléma, amellyel nem foglalkoztak.
„Zéró tolerancia kultúrát kell kialakítanunk, hogy biztosítsuk, vannak olyan mechanizmusok, amelyek révén az érintettek biztosak lehetnek abban, hogy előállhatnak, bejelenthetik ezeket az eseteket, és azokat komolyan is veszik” – hangsúlyozta.
Dr. Binta Sultan, az NHS England munkatársa szerint a jelentés hihetetlenül nehéz olvasmány, és egyértelmű bizonyíték arra, hogy több intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a kórházak mindenki számára biztonságosak legyenek.
„Már most is jelentős lépéseket teszünk ennek érdekében, többek között olyan kötelezettségvállalások révén, hogy több támogatást és egyértelmű jelentési mechanizmusokat biztosítunk azoknak, akiket zaklatás vagy nem megfelelő viselkedés ért.”
Az Általános Orvosi Tanács a múlt hónapban frissítette az orvosokra vonatkozó szakmai előírásait.
Charlie Massey, a testület vezérigazgatója szerint a betegekkel vagy kollégákkal szembeni szexuális viselkedés elfogadhatatlan, és a súlyosan helytelen magatartás összeegyeztethetetlen az orvosi hivatás gyakorlásának folytatásával az Egyesült Királyságban.
De vajon a sebészet ma biztonságos hely-e a nők számára?
„Nem mindig. És ezt borzasztó dolog beismerni” – zárta Judith.
Fotók: Freepik