A jövő év végére tervezett szabályok szerint azoknak a segélyt igénylőknek, akik több mint 18 hónapig nem találnak munkát, munkatapasztalat-szerző gyakorlatot kell majd vállalniuk.
Amennyiben ezt megtagadják, a kormány szerint egy időre elveszítik a juttatásaikhoz való hozzáférésüket.
A Mind nevű jótékonysági szervezet szerint azonban a szankciók alkalmazása rontaná az emberek mentális egészségét.
Ez része az új terveknek, amelyek célja, hogy az emberek visszatérjenek a munka világába, s melyek keretében 2,5 milliárd fontot fordítanak a karrier-támogatásra.
Egy parlamenti jóváhagyást igénylő terv szerint azoknak a kizárólag a diákhitelre jogosultaknak, akik hat hónap elteltével sem hajlandóak együttműködni a munkaügyi központok munkatársaival, vagy nem fogadják el a nekik felajánlott munkát, megszüntetik a kérelmüket.
Ez azt jelenti, hogy újra végig kell majd járniuk a kérelmezési folyamatot, ha továbbra is részesülni akarnak ellátásban, emellett ez idő alatt elveszítik az olyan extrákhoz való hozzáférést, mint az ingyenes orvosi receptek és a jogi segítségnyújtás.
Eközben a munkáspártiak azt ígérték, hogy további 1,1 milliárd fontot fordítanak az NHS (National Health Service) várólistáinak csökkentésére, hogy segítsék az emberek munkába állását.
A kincstár szerint a járvány óta meredeken emelkedett a munkát nem keresők száma, ami árt a gazdaságnak. A júliusig tartó három hónapban 300.000 olyan ember volt, akit több mint egy éve munkanélküliként tartottak nyilván.
„A szankciók alkalmazásának növekedése mélyen aggasztó. A bizonyítékok ismételten kimutatták, hogy ezek nem működnek, és rontják az emberek mentális egészségét. A betegnyilvántartások megváltoztatása is nehezebbé teszi a munkából való felmentést, és azt jelentheti, hogy az emberek nem kapják meg a felépüléshez szükséges időt. A szegénység és a mentális egészségügyi problémák ördögi kört alkotnak, amelyet a kormányzat minden részének együtt kell kezelnie. A mai bejelentések olyanok, mintha különböző bolygókon dolgozó minisztériumoktól érkeztek volna”
– mondta Vicki Nash, a Mind mentális egészségügyi jótékonysági szervezet munkatársa.
Eközben a hosszú távú betegség vagy rokkantság miatt inaktívak száma a világjárvány óta csaknem ötszázezerrel, 2,6 millióra emelkedett.
Jeremy Hunt kancellár azt mondta, ezek közül az emberek közül sokan szeretnének dolgozni. Közel egymillió üres álláshely van a munkaerőpiacon, így a lehetőségek adottak.
„Ezek a változások azt jelentik, hogy mindenki számára van segítség és támogatás [a munkakereséshez], de azok számára, akik ezt elutasítják, annak is vannak következményei. „Aki úgy dönt, hogy az adófizetők kemény munkáján élősködik, elveszíti a juttatásait”
– tette hozzá.
A jövő heti őszi nyilatkozat részét képező „Vissza a munkába” terv keretében a kormány azt mondja, hogy a fogyatékkal élők, az egészségi állapotukban szenvedők vagy a tartósan munkanélküliek számára létrehozott, meglévő karrier-segítő programokat bővíti és megreformálja, valamint újakat indít. A munkaügyi központokba is további munkatársakat helyez, hogy segítsenek az álláskeresőknek, akiknek nehéz munkát találniuk. Ugyanakkor a kormány szerint szigorúbb szankciókat fognak alkalmazni azokkal szemben, akiknek munkát kellene keresniük, de ezt nem teszik meg.
A jelenlegi szankciórendszer szerint az ilyen igénylőknek csak addig „stoppolják” a juttatásukat, amíg nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy találkozzanak egy munkaügyi tanácsadóval és készítsenek személyre szabott álláskeresési tervet.
A miniszterek szerint az új szabályok nem vonatkoznak majd a gyermeknevelési, lakhatási vagy fogyatékossági támogatásra vonatkozó kiegészítő kifizetésekre.
2024 végétől a 18 hónapnál hosszabb ideje munkanélküliek számára is bevezetik a kötelező munkaközvetítési kísérleteket, és azoktól, akik megtagadják a részvételt, megvonják a juttatásokat.
A szigorúbb szankciórendszer keretében digitális eszközökkel fogják nyomon követni az állásbörzéken és az állásinterjúkon való részvételt is.
Mel Stride, a munkaügyi és nyugdíjügyi államtitkár úgy nyilatkozott, üzenetünk egyértelmű: „ha fitt vagy, és nem vagy hajlandó dolgozni, ha átvered az adófizetőket, megvonjuk a juttatásaidat”.
Sarah Olney, a liberális demokraták pénzügyminisztere azonban azt mondta, hogy a kormányt láthatóan jobban érdekli, hogy megbüntesse az embereket, mint hogy segítsen nekik visszatérni a munkába.
A Munkáspárt ettől függetlenül bemutatta saját, a munkához való visszatérésre vonatkozó tervét, amely az NHS várólisták csökkentésére összpontosít. A várólisták január óta 500.000-rel, 7,8 millióra emelkedtek, ami rekordnak számít.
„Ezek a változások azt jelentik, hogy mindenki számára van segítség és támogatás [a munkába álláshoz], de azok számára, akik ezt elutasítják, annak is vannak következményei. Bárki, aki úgy dönt, hogy az adófizetők kemény munkáján élősködik, elveszíti a juttatásait.”
A párt ígéretet tett:
- Hogy az esti és hétvégi rendelők működtetése érdekében a személyzetnek fizetett többletfizetéssel évente kétmillió műtétet, vizsgálatot és rendelést biztosít. A tervek 1,1 milliárd fontba kerülnek majd, és a non-dom adóstátusz eltörléséből fizetik ki őket.
- 8500 új mentálhigiénés szakember felvételére, valamint a munkaképtelenségi ellátások megváltoztatására annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők és az egészségi állapotukban szenvedők kipróbálhassák a munkát anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy elveszítik a jövedelmüket, vagy újra kelljen értékelniük a munkaképességüket, ha a munka nem válik be.
- Új törvényi kötelezettség bevezetésére, amely megkövetelné a munkaügyi központoktól, hogy a munkanélküliség kiváltó okainak felszámolása érdekében együttműködjenek a szervezetekkel, köztük az NHS-szel.
Rachel Reeves, a Munkáspárt árnyékkancellárja a BBC-nek úgy nyilatkozott: „a munkáspártiak elkötelezték magukat a non-dom státusz megszüntetése mellett”.
„Ha valaki Nagy-Britanniában él, akkor itt kell adót fizetnie, és a Munkáspárt alatt ez így is lesz. Ezt a pénzt arra fogjuk fordítani, hogy évente további kétmillió új időpontot, vizsgálatot és műtétet hozzunk létre a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatban, hogy csökkentsük a várólistákat, így az emberek megkapják a szükséges kezelést, emellett sok esetben visszavezessük őket a munkába” – tette hozzá.
BBC.com
Fotó: iStock