Rekord ütemben nőnek a brit bérek

Az új hivatalos adatok szerint a bérek éves szinten rekord ütemben nőttek az áprilistól júniusig tartó időszakban az Egyesült Királyságban.

A rendszeres bérek 7,8 százalékkal emelkedtek, ami a legmagasabb éves növekedési ütem az összehasonlítható adatok elérhetőségének 2001-es kezdete óta. A vártnál erősebb növekedés felerősítette azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint a Bank of England kénytelen lesz ismét kamatot emelni az infláció csillapítása érdekében.

Az infláció mérséklődött, de továbbra is magas, 7,9 százalék.

Darren Morgan, a bér- és foglalkoztatási adatokat közzétevő nemzeti statisztikai hivatal (ONS – Office for National Statistics) gazdasági statisztikai igazgatója szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a reálbérek növekedése, amely figyelembe veszi az infláció mértékét, helyreáll.

Rishi Sunak miniszterelnök „látja a fényt az alagút végén” a megélhetési költségekkel küzdő milliók számára.

A bérnövekedés azonban nem éri el az áremelkedés ütemét. Morgan a BBC Today című műsorában elmondta, hogy a reálbérek növekedése még mindig csökken egy kicsit, 0,6 százalékkal.

Jonathan Ashworth, a munkáspárt árnyék munka- és nyugdíjügyi minisztere azt mondta: „ezek a számok ismét megerősítik, hogy a toryk cserbenhagyják a dolgozó embereket és a vállalkozásokat szerte Nagy-Britanniában”.

Az új inflációs adatok szerdán jelennek meg, és az elemzők arra számítanak, hogy júliusban az árak növekedése ismét lassult, 6,7 és 7 százalék közé.

Ez azonban továbbra is jóval magasabb, mint a Bank of England által kitűzött 2 százalékos inflációs cél. Az erősebb bérek felerősítik azokat az aggodalmakat, hogy az áremelkedés hosszabb ideig fog tartani.

Sushil Wadhwani, a jegybank kamatmeghatározó monetáris politikai bizottságának korábbi tagja elmondta, hogy a pénzügyi piacok előrejelzései szerint a következő, szeptemberi ülésen a kamatemelés szinte biztosra vehető.

A piacok azt is előre jelzik, hogy a kamatlábak a jelenlegi 5,25 százalékról most 6-on tetőzhetnek. Néhány nappal ezelőtt még 5,75% körüli csúcsot vártak.

„A kulcskérdés az, hogy a Banknak mennyire kell ösztönöznie a folyamatot a kamatlábak további emelésével, és azt állíthatom, hogy a hírek kiábrándítóak abban az értelemben, hogy azt sugallják, a Banknak még több tennivalója van”” – mondta Wadhwani.

Az ONS adatai arra utalnak, hogy az Egyesült Királyság munkaerőpiaca gyengül. A munkanélküliségi ráta 4-ről 4,2 százalékra emelkedett, miközben a foglalkoztatottak száma csökkent.

„A júniusig tartó három hónapban a foglalkoztatás csökkenését és a munkanélküliségi ráta további emelkedését a Bank of England üdvözölni fogja, mivel ez a munkaerő-piaci feltételek lehűlésének jele” – mondta Ruth Gregory, a Capital Economics brit vezető közgazdászának helyettese.

Hozzátette azonban, hogy mivel a bérnövekedés továbbra is gyorsul, arra számít, hogy a Bank of England ismét 5,5 százalékra emeli az irányadó kamatlábat.

Sunak a kamatlábak újabb lehetséges emelésével kapcsolatban azt mondta, hogy ez a jegybank ügye, de hozzátette: a legjobb módja annak, hogy végül megállítsák az inflációt.

A magánszektorban az éves átlagos bérnövekedés továbbra is meghaladta a közszféra 8,2 százalékos növekedését. A közszférában a bérek éves szinten 6,2-vel nőttek április és június között.

Az Egyesült Királyság álláspiacán az üres álláshelyek száma ismét csökkent, 66.000-rel május és július között. Az üres álláshelyek száma azonban még mindig meghaladja az egymilliót.

Az egyik legnagyobb üzleti akadály, amellyel például Candice Mason, a hertfordshire-i Masons Minibus & Coach Hire tulajdonosa szembesül, hogy elegendő embert találjon az üres állások betöltésére.

„Ez egyszerűen szörnyű” – mondta a Today című műsorban. „Nem csak én, hanem minden vállalkozó, akivel beszélek, egyszerűen nem tudunk megfelelően toborozni és személyzetet felvenni a vállalatainkhoz.”

Hozzátette: a vállalat megemelte a béreket, hogy betöltse a Covid miatti zárvatartását követően a munkavállalók által elhagyott műszakokat. Ők úgy döntöttek, hogy jobb egyensúlyt szeretnének a munka és a magánélet között, és ezért kevesebbet dolgoznak.

„De természetesen ez nagyobb rést okozott, mivel így is, úgy is toborzásra volt szükség. Őszintén szólva, ez az egész könyörtelenül folytatódik, mióta kijöttünk a zárlatból. Jelenleg ez a legnehezebb része az üzletnek” – mondta.

A béradatok valószínűleg felerősítik a politikai vitát az állami nyugdíj jövő évi emeléséről, amelyet az úgynevezett tripla zárolás szabályoz.

A kormány politikája azt jelenti, hogy az állami nyugdíj a következő év áprilisában az átlagos bérnövekedéssel, az infláció mértékével vagy 2,5 százalékkal – amelyik magasabb – összhangban emelkedik.

Ez a május és július közötti bérnövekedésen alapul, amelyet az ONS a jövő hónapban tesz közzé. Az augusztusi inflációs adatot is felhasználják a nyugdíjkifizetések meghatározásához. Ezt szeptemberben teszik közzé.

A legutóbbi adatok azt jelzik, hogy a bérnövekedés továbbra is viszonylag magas. Ez valószínűleg vitát vált ki az állami nyugdíj lehetséges emeléséről és a kormányzati kiadások elosztásáról.

Nyugdíjas csoportok szerint az állami nyugdíj egyes országokhoz képest továbbra is viszonylag alacsony. A foglalkoztatási adatokból az is kiderült, hogy a gazdaságilag inaktívnak tekintett személyek aránya április és július között 20,9 százalékra csökkent. Gazdaságilag inaktívak azok a 16 és 64 év közötti személyek, akik nem keresnek munkát.

A számuk a Covid-járvány idején megugrott. Az ONS kedden közölte, hogy a tartós betegség miatt inaktívak száma rekordmagasra, 464.225-re emelkedett. Az általános arány azonban csökkent, mivel több ember került ki a gazdaságilag inaktívak közül a munkanélküliek közé. Ezek azok az emberek, akik az elmúlt négy hétben munkát kerestek, vagy akik a következő két hétben munkát tudnak vállalni.

Forrás: BBC.com
Fotó: Pixabay

5/5 - (199 szavazat)
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Friss Adatvédelmi irányelvek tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.