Boris Johnson a G7-csúcstalálkozó előtt stratégiai hibát követ el

A brit miniszterelnök Cornwallban be akarja bizonyítani, hogy Nagy-Britannia a Brexit után még fontosabb lett. De azzal a kijelentésével, hogy “először is Nagy-Britannia”, a saját üzenetét ássa alá.

Egy brit miniszterelnök volt az, akinek tizenhat évvel ezelőtt sikerült a G7-államoktól a fejlődési segély melletti elkötelezettséget kicsikarni. A vezető ipari országok Tony Blair vezérlete alatt elkötelezték magukat amellett, hogy a gazdasági teljesítményük 0,7%-át a szegényebb országok javára akarják fordítani. A Gleneagles-ben akkoriban még G8-formában megtartott csúcstalálkozó azon kevesek egyike volt, melyek tartós hatékonysággal bírtak.

Jelenleg éppen egy brit miniszterelnök az, aki ezt az ígéretet nem tartja be: Boris Johnson a brit fejlődési segélyt 0,7-röl 0,5%-ra csökkentette – azzal az indoklással, hogy a pandémia ideje alatt az államháztartásban keletkezett lyukakat először is itthon kell bestoppolni. Ez a döntés néhány hónapja történt, de a pénteken Carbis Bay-ben tartandó G7-csúcstalálkozó előtt csak most válik nyilvánvalóvá a teljes politikai hatása.

A vendéglátó a csúcstalálkozó előtt néhány nappal álszentnek mutatkozik: A G7-et végeredményben a klímaváltozás és a koronavírus-pandémia ellen történő új kiadásokra akarja kötelezni. Johnson PR-gépezete a rá jellemző túlzással egy “Marshall-tervről” beszél a fejlődő országok számára. Ezzel egyidejűleg csökkenti a szegényebb országoknak szánt támogatás saját költségvetését.

A “diplomáciai öncsonkítás aktusa”

Az “először is Nagy-Britannia” üzenetével Johnson a “Globális-Britanniára” vonatkozó saját vízióját torpedózza, azét az országét, mely a saját befolyását a világra a Brexit után nem csekély mértékű “gyengéd erőfeszítése” segítségével igyekszik kiépíteni. Ezt az ellentmondást sok befolyásos konzervatív is látja. A költségvetés csökkentése a “diplomáciai öncsonkítás aktusa”, mondja David Davis, az egykori Brexit-miniszter.

Johnson nyilvánvalóan lebecsülte a saját pártja ellenállását. Ha elég okos, az okozott kárt korlátozhatja, amennyiben a 0,7%-os célkitűzést olyan gyorsan visszaállítja, amilyen gyorsan csak lehet. Ellenkező esetben a szavahihetősége nemzetközi szinten hosszú távon csorbát szenved.

A fejlődési segély csökkentése már a második stratégiai hiba Johnson külpolitikájában. A másik az ideológiai szempontból motivált kis háború az EU ellen. Valóban szükséges volt a londoni EU-követtel szemben hónapokon át megvonni az engedélyt? Valóban bölcs dolog volt hadihajókat küldeni tiltakozó francia halászok ellen? Az EU-val szembeni nem időszerű hozzáállás – mint például a fejlődési segély csökkentése – néhány választó polgár számára szimpatikus lehet. De a brit érdekeket biztosan nem támogatja.

Forrás: handelsblatt.com

4.9/5 - (283 szavazat)
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Friss Adatvédelmi irányelvek tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTPS-sütiket használunk a jobb működésért.